Látnivalók

Volt Simonyi kastély

A kastélyt a Simonyi család építtette 1755-ben, késő barokk stílusban. A téglalap alaprajzú kastély magas lábazaton áll, egyemeletes, két oldalán középrizalitokkal. Az udvari homlokzaton a rizalit erőteljesen kiugrik, földszinti falait három széles, kosáríves árkád töri át, melyek közül a két oldalsót az utóbbi években mellvéddel látták el. Innen nyílik az épület kőkeretes főbejárat is. Mindkét rizalit ablakait íves, megtört vonalú szemöldökpárkányok, sarkait lizénák díszítik, a falakat timpanon zárja le. A kastélyfalak egyszerűek, csak a két emelet között és az eresz vonalában tagolja a homlokzatokat egy-egy körbefutó párkány. Emeletenként külön saroklekerekítések láthatók. Az épületet manzárdtető fedi. Belső tere kétmenetes, középfolyosóval, melynek az északi falon külön bejárata van. Felette helyezkedik el a faragott oszlopos falépcső. A helyiségeket síkmennyezet fedi, földszintjén a kerti rizalit szélességében található a kastély díszterme. Alápincézett, a lejárat az északi falon nyílik, a pince külön lépcsőtérben és két dongaboltozatos részből áll, melyek között igen meredek lépcső vezet fel a folyosóhoz. Innen alacsony, de mászható folyosó ágazik el a pinceboltozat vállmagasságban és három derékszegű töréssel, a kerti rizalit alapfalában haladva a díszterem padlózata alatt ér véget.

 Volt Beniczky kúria

A kúriát a Beniczky család építtette 1830 körül, klasszicista stílusban. A földszintes, téglalap alaprajzú épület főhomlokzatán oszlopos előcsarnokkal, dél-keleti sarkán kisebb kiugrással készült. Az előcsarnok az épület tömbje felé részben visszalépő, ennek megfelelően négy előreugró és két falsíkban álló, dór fejezetű oszloppal készült, márványlépcső vezet fel hozzá. Homlokzati falpillérek tagolják, az ablakokon szegecselt, középen levélmintás vasrácsok láthatók. Minden helyisége síkmennyezettel készült.

Beniczky sírkápolna

A barokk stílusú kápolnát a Beniczky család építtette barokk stílusban, 1780 körül. Négyzetes hajóból és félköríves szentélyből áll. Falait lizénák tagolják, a főhomlokzat párkánya felett magas, hajlított ívű oromzat áll. A bejárat kőbélése és az ablakok szegmentívesek. A hajót pillérekre támaszkodó csehsüveg, a szentélyt félkupolaboltozat fedi.

Evangélikus parókia

A községben 1650-től volt evangélikus lelkészi szolgálat, s a korábbi parókia az 1795. évi tűzvészben égett le. A mai parókia 1820 körül épült, klasszicista stílusban. Az épület földszintes, L alakú, falai tagolatlanok, csak a körbefutó ereszpárkány jelent díszítőelemet. Az udvari homlokzat L alakú tornáccal készült, melyet a hosszabb udvari szárnyon hat sima kiképzésű, dór fejezetes oszlop, a rövidebb szárnynál egy nagyméretű pillér tart. Helyiségei síkmennyezetűek.

Evangélikus templom

A községben 1577-től éltek evangélikusok, és 1650-től már lelkészi szolgálat is volt. 1698-ban felszentelték templomukat, mely akkor a mohorai út mellett állt. Mai temploma 1744-81 között épült, majd rövidesen - 1795-ben - le is égett. Tűzvész pusztított 1823-ban és 1844-ben is. A templom megközelítően észak-dél tájolású, egyhajós. Előreugró, magas homlokzati tornya az ablakok helyzete szerint négyszintes, mindkét oldalán bejárattal. Alsó két szintje szélesebb, a harmadik szint átmenet a felső, karcsúbb építményhez. Párkányok, lizénák tagolják, kihasadó, törtvonalú gúlasisak fedi. A templom magas oldalfalait a lizénák falmezőkre osztják. Szentélye a hajótól keskenyebb, félköríves záródású. A toronycsarnokból csigalépcső vezet a toronyba, s innen nyílik a hajó kőkeretes kapuja is. Oldalajtó található parókia felőli falban. Hajóját széles, szegmentív keresztmetszetű dongaboltozat fedi, a szentély süvegboltozattal készült. Tágas karzata négy pilléren nyugszik.

A Szügyi Evangélikus Gyülekezet ismert története a 17. századra nyúlik vissza, esetleg korábbra. Sok bizonytalanság van a gyülekezet létrejöttének időpontjára és körülményeire vonatkozóan. A korabeli forrásokat olvasva tudjuk, hogy a mohácsi vész után, de még az 1540-es évek előtt Szügy lakossága protestáns hitre tér, de azt nem tudjuk, hogy milyenre.  Tudunk egy Ferenc papról, aki 1546-ban már családos, és gyermekei vannak, ugyanakkor a 19. szd-i jegyzőkönyvek 1664-es alapításról beszélnek, ám a gyülekezet kalandos úton elveszett és 300 év után megtalált 16. századi kisharangjának története újabb időpontokat nevez meg. Az mindenképpen bizonyos, hogy az 1670-es évek végén már létezik a gyülekezet.

1683-ban a lakosság a háborús, viharos helyzet miatt immár sokadszor elmenekült és néhány évig Hont vármegyében húzták meg magukat. Onnan 1685-86-ban visszaérkezve eleinte a romos régi templomban, vagy a szabad ég alatt, vagy a lelkész, Suhajda Mátyás házában tartották az istentiszteleteket. A romokban heverő, valószínűsíthetően a valamikori ősi katolikus templomot 1691-ben renoválták az evangélikusok és 1774-ig itt tartották istentiszteleteiket. Ekkor kezdték építeni a most is álló nagy templomot, mely Nógrád megye legnagyobb evangélikus temploma.

A templom nagyságát indokolta, hogy 40 km-es körzetből jártak ide istentiszteletre az evangélikusok az ellenreformációs nehézségek miatt, s az épület otthont kellett adjon az így kb. 8000 fősre duzzadt gyülekezetnek.

A széles, nagy területet átölelő szolgálati körzet mára leszűkült, és jelenleg Szügy anyagyülekezetként három filiát gondoz: Csesztvét, Patvarcot és Mohorát. 1719-óta vezetett anyakönyveink tanúskodnak a gyülekezet életének változásairól, s betekintést nyújtanak az ősi szügyi családok, a Beniczkyek, Trajtlerek, Prónayak stb. életébe.
   
A gyülekezet történelméről ősi iratok számolnak be, mint például az 1632-ben magyar nyelven(!) íródott harangbérleti szerződés, melyet az irattár rendezésekor találtunk meg a templomban. Máig használatban van a gyülekezet 1819-ben készült és néhány éve újra megtalált viaszpecsét-nyomója.

Sokat árulkodik a gyülekezet és a falu életéről az 1789-ben íródott Historia Ecclesiae, melyet a gyülekezet akkori lelkésze Biely János írt latin nyelven.
A templom mellett a parókia épülete is műemlék, hiszen legrégebbi része a templommal körülbelül egyidős. Egy 1928-as Canonica Visitaio (gyülekezet ellenőrző látogatás) jegyzőkönyve az épületet már akkor 200 évesnek jegyzi.

Az 1774-1781 között, barokk stílusban épített templom szabadon álló egyhajós, nyeregtetős templom, melynek bejárata a torony keleti és nyugati oldalán található. A templom berendezése XIX. századi, főoltárképe 1833-ban készült, Pesky József alkotása. A templom orgonája 1832-ben készült, Jacob Deutschmann műve.

Az evangélikus parókia a templommal egy telken álló, T alaprajzú földszintes épület konty- ill. nyeregtetővel, az udvari szárny végével épített, félnyeregtetős pajtával. Udvarában egy további, téglalap alaprajzú, nyeregtetős pajta áll. A héjazatok cseréppel.
A lelkészlak épületén lábazat és egyrészes párkány fut körbe. Utca felőli homlokzata 4 tengelyes, 3 tengely azonos típusú, századeleji, nagyméretű, kereteletlen ablak.
Keleti udvari homlokzata tornácos alacsony, tömör mellvédről
Emelkedő dór oszlopokkal. Ablakok mint utcai homlokzatokéi, azonos típusú ajtók.

Volt megyeháza

Két egyforma négyzet alaprajzú 1 emeletes manzardtetős 1-1 oldalán tympanonos középrizalittal ellátott őr épület, melyeket falazott kerítés köt össze közepén impozáns 3 tagolású kapuban. A telken áll még egy új melléképület, melyből a régi pince közelíthető meg, valamint az új iskola és a hozzákapcsolódó tornaterem épülete és egy barokk kapu.
Az őr pavilonok oldalai 3-3 tengelyesek rajtuk lábazat egyrészes osztó és kétrészes főpárkány húzódik körbe. Az emeleti falakat szimpla és páros pilaszterek tagolják. A nyílások állótéglány alakúak, a földszinten tagolt szalagkerettel az emeleten tagolt alul-felül füles záróköves könyöklős szalagkerettel fölötte vízszintesből és oda visszatérő, szegmentíves tagolt szemöldök alatta könyöklő, zárókő fölött legyező motívum a könyöklő alatt bemélyedő tükörrel díszített mező. A tükörfekvő téglalap alakú, ívesett lenyesett sarkokkal. Kapuzata egy középső, nagy kocsikapuból és a mellette levő két ( pontosabban jelenleg1) gyalog kapuból áll. A nagykapu kosáríves záródású, tagolt szalagkerettel, kerékvetővel, talp-, váll- és zárókővel. Egy- egy többszörös fejezetű pilaszter fogja közre ezek golyvázott párkány tartanak, mely fölött a különböző, volutában végződő ívekből összetett oromzat emelkedik. Benne ovális vakablak, tagolt szalagkerettel tetején kőváza. A gyalogkapu kereteletlen, egyenes záródású, 1-1 vízszintesen sávozott törzsű pilaszter között golyvázott párkány volutás oromzat. A kertben álló kőkapu, mint a kocsikapu, kerékvető nélkül és egyszerűbb kivitelű pilaszterekkel. állapot leírása. Az egyik pavilonban az önkormányzat irodái, a másikban a művelődési ház helyiségei kaptak helyet. Az iskola és a hozzá kapcsolódó tornaterem új épületei a telek közepén helyezkednek el.

A helytörténeti múzeum

A múzeum a helyi tárgyi emlékeket gyűjti és mutatja be. Így láthatjuk egy palóc ház berendezését és a mezőgazdasághoz, gazdálkodáshoz kötődő tárgyakat. A ház az első szobából , a konyhából, a hátsó szobából, a pincéből és a színből áll, ami a gazdasági eszközök tárolója volt. Bemutatásra kerülnek a régi viseletek, a vetett ágy, faragott lócák, székek bútorok.

AKTUÁLIS HÍREK:

1. hír ...

2. hír ...

3. hír ...