Hont

Látnivalók

Római katolikus templom

1776-ban épült, barokk stílusú, rokokó főoltárral és szószékkel.
A honti vár régészeti feltárása alkalmából kísérletet tettek az egykori ispánsági várhoz tartozó egykori templom meghatározására is.  A helyi hagyomány szerint a Fájdalmas Szűzanya fölvégi kápolnája helyén állott az egykori templom. A helyi emlékezet szerint a közelben álló óvoda udvarának süllyesztésekor emberi csontokat találtak. A Drégelypalánki plébánián található Historia Domus is azt erősíti, hogy az egykori iskola - a mai óvoda - mellett állott a település régi temploma. A feljegyzések szerint 1775-ben, az új templom építésekor bontották le a régit, amelynek alapfalai még 1818-ban is látszottak. A kápolna környékét az utóbbi korokban erősen átalakították. Az itt ásott régészeti kutatóárok azonban valóban hozott a felszínre emberi csontokat. Alapos bizonyossággal feltételezhetjük tehát, hogy valóban itt állott Hont régi temploma, s körülötte a kor temetkezési szokása szerint a templomot körülvevő cinterem, azaz a templomot övező temető. A település templomát 1332 előtt szentelték. A Honti Főesperesség első írásos említése 1156-ból maradt fenn.41 Főesperesét, aki már az esztergomi káptalanban székelt, 1232-től említik. László honti főesperes (1262-1274) római levelezésben Szent Eustach főesperesének neveztette magát (1264-1265), amiből arra lehet következtetni, hogy a honti egyház patrónusa Szent Eustach (Lesták) volt. Plébánosa jövedelmét 1332-ben 3 márkára becsülték, s 5 garas pápai tizedet fizetett; ugyanakkor az esztergomi káptalani honti esperese 81 márkát ad. A törökök 1552-ben elfoglalták.

A mai, barokk stílusú Mennybemenetel templomot 1776-ban Mária Terézia költségén, Batthyány érsek védnöksége alatt építették. Az egyhajós, középtornyos templom a falu széli dombon áll. A torony alatti bejárat kosáríves, záróköves kőkerettel készült. Az építés évszáma a bejárat feletti ív zárókövén olvasható. Villámcsapás következtében megsérült, ezért 1814-ben helyreállították. Mai díszes tornyát is ekkor építették. Főhomlokzatát szoborfülkék, koronázópárkány díszíti. Szentélye övesen záródik, a hajó és szentélyfalak tükrökkel vannak tagolva. Keleti falához sekrestye csatlakozik. Hajója kétboltszakaszos, a hevederek párkányos pilléreken nyugszanak, csehsüvegboltozat fedi, karzatának mellvédje középen övesen hajlik. Orgonáját 1935-ben Barakovits János építette, s 1946: az Angster gyár átépítette. Harangjai közül 55 cm átmérőjűt 1899-ben Novotny Antal, a 80 és 63 cm átmérőjűket Walser Ferenc öntötte 1923-ban. A plébániát 1922-ben alapították újra.

A templom előtti feszületet "Az Isten dicsőségére, Lőrincz József és Langmaér Örzsébet emlékére emeltette Gál László és neje Lőrincz Gizella" 1933-ban.

Tsitári Kápolna

Kapcsolattartó: Urbán Ferenc
Hont, Ipoly út
Tel: 30/736-7074

Ha Hont községből Drégelypalánk felé indulunk el a 2-es számú főúton, a két település közt félúton találjuk a leágazást, mely Tsitár felé vezet. A hagyomány úgy tartja, hogy egy falu lehetett itt egykoron, egészen addig, míg a tatároktól el nem pusztíttatott.

A kegyhelyen tulajdonképpen három szent forrás fakadt egykor. Ezek vizét egy helyre gyűjtötték, s az ivómedence csapján lehet inni belőle. A forrás mellett, amely Kutyika néven vált ismertté, Németh atya közlése szerint már a török időkben egy fakereszt állt. Ehhez járt az itteni uradalom szegény juhásza vak fiával fohászkodni. Ilyenkor a gyermek szemét mindig megmosta a Kutyika vizével, mígnem a fiú egyszer csak látni kezdett. Ezután épült hálából az első kápolna, melyben elhelyezték a Magyarok Nagyasszonya-szobrot is. Ezt a pásztorfiú faragta ki, a honti asszonyok szép viseletébe öltöztetve Máriát. A kegyszobor ma is megvan.

A csitári búcsújáró hely múltját kutató másik helytörténész, Kamarás József a drégelypalánki plébánia Historia Domus-ában akadt egy 1859-es feljegyzésre, melyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint "Tsitárban a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent és csodálatos gyógyulások történtek". Hont községben 27 ilyen esetre emlékeztek.
A mai Engesztelő Kegykápolnát 1949-ben szentelték fel, s a miséző oltár felett újra elhelyezték a kegyszobrot. A régi kápolnácska helyére egy szép lourdes-i barlang került.

A plébános azonban egyenesen "otrombának" minősítette a nyilván naiv művész által készített szobrot és el akarta távolítani. A hívek nyomására azonban otthagyta a kápolnában, de még 1975-ben Tóth Sándor kegykápolnagondnok áldozatos segítségével elkészíttetett egy másik Mária szobrot, Máriahegyi János budapesti szobrászművésszel, a római Tre Fontane-i Kinyilatkoztatásbeli Szűz mintájára. Ezt a szobrot nálunk Bibliás Szűzanya szobornak nevezik. Arra gondolt a plébános, ha a búcsúsok látják milyen művészi szobor kerül a naiv művész Mária szobra helyére, beletörődnek a cserébe. De nem így történt. Ugyanis 1975. augusztus 15-én, amikor ünnepélyes keretek között Hont község szülötte: P. Gegöl Vince ferences atya megszentelte és az oltár fölé helyezte az új Bibliás Madonna szobrát és a régit a sarokba állították, a búcsúsok nemtetszésüknek adtak kifejezést. Nem azért, mintha nem örültek volna az új művészi szobornak - mert megismerték az ahhoz fűződő legendát - hanem azért, mert a régi szobrot detronizálták és sarokba tették. Hét éven át sürgették a búcsúsok a régi szobor visszahelyezését. A plébánosnak egyre kellemetlenebbé vált az ügy,  végülis 1981-ben az esztergomi Keresztény Múzeummal restauráltatta Magyarok Nagyasszonyának szobrát és a búcsúsok kérelmére visszahelyezte az oltár fölé, a Bibliás Madonnát pedig a kápolna bal sarkába helyezte.

Hősök tere

Hont, Ipoly út

A Honti szakadék

A pleisztocénkori őslénytani leleteket rejtő szakadék vagy szakadás - ahogyan a helybeliek nevezik - a községtől délnyugatra az út bal oldalán a Hont Motellel szemben található. A főútról keskeny gyalogúton jutunk a meredek falú szurdokvölgybe, ahol a vízmosás monumentalitásán és a rejtélyes völgyformán kívül mást ne keressünk, mert a leletek védettek. A védett földtani szelvények mikrofaunája jelenti a tudományos értéket. Ez a terület több millió éve őrzi a földtörténeti korok emlékeit, tengeri állatmaradványokat, egysejtűeket, rákokat, csigákat, kagylókat, korallmaradványokat, megkövesedett cápafogakat. A parányi egysejtűek mészvázait rejtő rétegek nehezen érhetőek el és megközelítésük balesetveszélyes. Hóolvadáskor és esős időben a szurdokvölgybe látogatók páratlan vízesésben gyönyörködhetnek.

Borovszkynál olvassuk "A község határában van a híres honti szakadás, a mintegy húsz méter mélységű sziklaárok, melyhez számos monda fűződik. A falu közelében sok mammuth-csontot találnak". Ugyancsak a honti határban említi az "őskori állatmaradványokkal rakott csitári völgyet".Pesty Frigyes Három földrajzi helyet is említ, hol "többféle vízöntés által elsodort álatok csontjaik feltaláltatnak". Ezek a Parti földi dűlő, a Babati dűlő és a Malom hegyi dűlő.

Világháborúk emlékműve

A polgármesteri hivatal közelében álló emlékmű mind a két világégés honti áldozatainak emléket állít. Az I. világháború emlékművét 1938-ban "A hazáért elesett hős fiaink emlékére emelte Hont község közönsége". A második világháború áldozatainak névsorát felsoroló táblát ugyanarra az emlékműre rögzítették 1993-ban.

A második világháborúnak és egyben az 56-os forradalom emlékét is őrzi az a feszület, mely ott áll a kettes számú főút mentén, Hont község Drégelypalánk felőli bejáratánál.

A Szent István emlékmű

A polgármesteri hivatal mellett, a falu központjában található az emlékmű, mely Szent Istvánnak állít emléket. A kősziklába rögzített domborművet 2005 augusztusában avatta fel a település.

AKTUÁLIS HÍREK:

1. hír ...

2. hír ...

3. hír ...